A keringési rendszer áramoltatja a vért a testben a szíven, az artériákon és a vénákon keresztül. Ez a fiziológiás rendszer oxigént és tápanyagokat szállít a szervekhez és a sejtekhez, és elszállítja a salakanyagokat. A masszázs hatással van a vénás, artériás és nyirokkeringésre, amelyek mindegyikét valamilyen módon befolyásolja a vázizmok pumpáló hatása, miközben összehúzódnak és ellazulnak. Az alábbiakban felsoroljuk a masszázs előnyeit és pozitív hatásait a szervezet keringési rendszerére.
A masszázs mechanikusan fokozza a vénás és nyirokáramlást, segít megtisztítani az anyagcsere salakanyagokat és melléktermékeket a szövetkárosodástól és gyulladástól.
A masszázs közvetve segíti az artériás áramlást a hatékony oxigén- és tápanyagszállítás érdekében a szervezet szöveti sejtjeihez.
A nyirokcsomók aktivitásának serkentése és az izomfeszültség feloldása a masszázs során történik. Az izomfeszülés rontja a nyirokrendszer hatékonyságát, az izomfeszültség csökkenése pedig segíti szervezetünk hatékonyabb és eredményesebb munkáját.
A masszázs segít a kapilláriságyak toborzásában a kezelt szövetekben. Ez viszont növeli a szövetek perfúzióját és elvezetését. (A perfúzió a folyadék átjutása a keringési rendszeren vagy a nyirokrendszeren keresztül egy szervbe vagy szövetbe, általában a vérnek a szövetben lévő kapilláriságyba való eljuttatására utal.)
A masszázs segít feloldani a keringési korlátozásokat. A korlátozások közé tartozik a fasciális feszültség, az izomgörcsök és a korlátozó hegesedés. Az általános ellazulás és a perifériás szövetek véráramlásának fokozása segít csökkenteni a vérnyomást.
Segíthet megelőzni vagy lassítani a varikózisok kialakulását.
Csökkenti az ödémát, a zúzódásokat.
Csökkenti a torlódást és segít normalizálni a keringést különböző sérülés/betegség állapotokban.
A masszázs paraszimpatikus reakciót vált ki, ami a szívverés lassulását és erősítését okozza. Megjegyzés: A paraszimpatikus rendszer (a masszázst stimuláló rendszer) felelős a „pihenés és emésztés” tevékenységekért, amelyek akkor fordulnak elő, amikor a test nyugalomban van, különösen evés után, beleértve a nyálfolyást, a könnyezést (könnyek), a vizelést, az emésztést és a székletürítést. A paraszimpatikus idegrendszer az autonóm idegrendszer három részlegének egyike. Energiát takarít meg, mivel lassítja a szívverést, fokozza a bél- és mirigyműködést, valamint ellazítja a záróizom izmait a gyomor-bélrendszerben.
A masszázs hatása az idegrendszerre
Az idegrendszer idegek és sejtek összetett hálózata, amely üzeneteket szállít az agyból és a gerincvelőből a test különböző részeibe. Az idegrendszer magában foglalja a központi idegrendszert és a perifériás idegrendszert is. Idegrendszerünk összegyűjti és feldolgozza az érzékszervekből származó információkat az idegeken és az agyon keresztül, és utasítja az izmokat, hogy összehúzódjanak – ami fizikai cselekvéseket okoz. Az idegek az izmokat is beidegzik (ellátják a szervet vagy más testrészt), és hangot adnak nekik.
Az alábbiakban felsoroljuk a masszázsterápia előnyeit és pozitív hatásait a szervezet idegrendszerére.
A masszázs általános relaxációs reakciója segít csökkenteni az idegrendszer megterhelését. A relaxációs reakció közé tartozik a pulzusszám csökkenése és az idegek tüzelésének csökkenése.
A masszázs segít a fájdalom csökkentésében. A masszázs fokozza paraszimpatikus reakcióinkat, ami segíthet az álmatlanságban. A fasciális és izomfeszültség csökkentése, valamint az ízületi merevség csökkentése a masszázs hatására felszabadíthatja a perifériás idegek ütközését.
A masszázs emellett segít csökkenteni a különféle betegségek (agyi bénulás, Parkinson-kór, Buergers-kór és egyéb hiper/hipotonicitási szindrómák és kóros állapotok) izom-csontrendszeri jeleit és tüneteit.
A masszázs segít csökkenteni a szervezet „szimpatikus túlhajtásban” töltött idejét. Megjegyzés: A szervezet szimpatikus idegrendszere felelős a „harcolj vagy menekülj” reakcióért. Akkor aktiválódik, amikor testünk stresszt észlel. Csökkenti az agy, a végtagok és az emésztőszervek véráramlását, felkészülve a túlélési helyzetre. Amikor egy személy folyamatosan stresszes, idegrendszere a szimpatikus túlhajtás állapotába billenhet. Ha ez csak alkalmanként történik meg, a rendszernek általában megvan a rugalmassága a helyreállításhoz. Ha azonban a szervezet szimpatikus túlhajtás állapotában van, a kortizol, a stresszhormon megemelkedett szintje e szövetek további károsodásához vezethet.